Feladat szövege: |
A nĹ‘k választĂłjoga visszatĂ©rĹ‘ kĂ©rdĂ©s a regĂ©nyben, a Beecher család tagjai nem Ă©rtenek ebben egyet. „Ha a nĂ©gerek választhatnak, miĂ©rt ne választhatnának a nĹ‘k is?” olvashatjuk a regĂ©ny 336. oldalán. Egy szerzĹ‘társad az alábbit Ărta a tĂ©márĂłl. De egy más forrásokra Ă©pĂtĹ‘ Ărást – nyilvánosságra hozás elĹ‘tt – ellenĹ‘rizni kell. A táblázatban lĂ©vĹ‘ szempontok alapján ellenĹ‘rizz, Ă©s indokold a javĂtás szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t!
a) A problĂ©ma sorszámát Ărd a szövegben oda, ahol felmerĂĽl! Ha kell, több helyre is!
b) A táblázatban add meg a problémát és indokold, miért az!
Az európai kultúrkör a görög antikvitás óta próbál választ találni arra, milyen politikai berendezkedés a legalkalmasabb az emberek számára. A Locke, Hobbes, Rousseau nevéhez fűződő államelméletekre gyakran hivatkoznak, ha a hatalom és demokrácia helyzetét tárgyalják. (Paczolay)
A demokrácia alapfeltĂ©tele, hogy azonos jogokat biztosĂt mindenkinek. 1870-ben Wyoming amerikai állam döntött elĹ‘ször a nĹ‘kre is kiterjedĹ‘ általános szavazĂłjog bevezetĂ©sĂ©rĹ‘l. MĂg Svájcban csak 1971-ben szereztĂ©k meg az egyenjogĂşságot a választásokon a nĹ‘k. (Dirner, 1910)
Magyarországon az 1848. évi V. törvénycikkben még ez szerepel: a hazaárulók, a csempészek, a gyújtogatók, a gyilkosok és a nők nem kaphatnak választójogot, erre 1919-ig várniuk kellett. (Simándi, 2009)
Elengedhetetlen volt az azonos jogok biztosĂtásához, hogy a nĹ‘k is tanulhassanak, Ă©rettsĂ©gi vizsgát tehessenek. Veres PálnĂ© kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re 150 Ă©ve indult az elsĹ‘ magyar nĹ‘kĂ©pzĹ‘ iskola. „Sorakozzunk ama zászlĂł alá, mely a nĹ‘nek a komoly tudományok elĹ‘csarnokába valĂł bevezetĂ©sĂ©t cĂ©lozza!” (Rácz, 2017, 5.)
A századfordulĂłtĂłl jelentĹ‘sen megváltozott a nĹ‘k helyzete Ă©s megĂtĂ©lĂ©se a társadalomban. Az átalakulás egyik mĂ©rföldköve Wlassics Gyula vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi miniszter 1895. december 19-Ă©n kelt leirata. Ezzel a nĹ‘k számára lehetĹ‘vĂ© vált, hogy bölcsĂ©szeti, orvosi Ă©s gyĂłgyszerĂ©szi pályákra kerĂĽljenek.
Felhasznált irodalom
Dirner Gusztáv (1910): A női választójogról. Budapest, Franklin Társulat
Gráberné Bősze Klára (2017): Nőnevelő intézmények a 19. század végétől a 20. század végéig. A Wlassics Kollégium. In: Könyv és Nevelés, 2. sz., 98-107. p.
Paczolay Péter (1997): A legfőbb hatalom eredete. Újkori államelméletek. In: Rubicon, 8. sz., 25-29. p.
Rácz Gizella (2017): Veresné a legmenőbb magyar nő. In: Méhésznők Lapja, 2. sz., 5. p.
Simándi Irén (2009): A nők parlamenti választójogának története Magyarországon, 1919–1945. In: Rubicon, 4. sz., http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_nok_parlament (2019.01.27.)
Ssz. Ellenőrzési szempont Probléma
1. Minden adat forrással alátámasztott?
2. A források mindenhol a célnak megfelelőek?
3. Formailag pontosak-e a szöveg közbeni hivatkozások?
b) Milyen tĂpusĂş kĂ©zikönyvben nĂ©znĂ©d meg, hogy KertĂ©sz ErzsĂ©betnek vannak-e más nĹ‘ket, nĹ‘i jogokat Ă©rintĹ‘ művei?
|