Leírás

Évfolyam: 9-10.
Versenyévad: 2018/2019
Forduló: országos írásbeli
NAT műveltségi terület: Ember és társadalom
Témakör: demokrácia, nők, választójog, hitelesség, hivatkozás
Könyvtárhasználati tudáselem: dokumentumtípusok tartalmi jellemzői;forráshasználat;hivatkozás, irodalomjegyzék készítés;forráskiválasztás
Feladattípus: kérdés-válasz;értelmezés (szöveg, kép ...)
Feladat szövege: A nők választójoga visszatérő kérdés a regényben, a Beecher család tagjai nem értenek ebben egyet. „Ha a négerek választhatnak, miért ne választhatnának a nők is?” olvashatjuk a regény 336. oldalán. Egy szerzőtársad az alábbit írta a témáról. De egy más forrásokra építő írást – nyilvánosságra hozás előtt – ellenőrizni kell. A táblázatban lévő szempontok alapján ellenőrizz, és indokold a javítás szükségességét! a) A probléma sorszámát írd a szövegben oda, ahol felmerül! Ha kell, több helyre is! b) A táblázatban add meg a problémát és indokold, miért az! Az európai kultúrkör a görög antikvitás óta próbál választ találni arra, milyen politikai berendezkedés a legalkalmasabb az emberek számára. A Locke, Hobbes, Rousseau nevéhez fűződő államelméletekre gyakran hivatkoznak, ha a hatalom és demokrácia helyzetét tárgyalják. (Paczolay) A demokrácia alapfeltétele, hogy azonos jogokat biztosít mindenkinek. 1870-ben Wyoming amerikai állam döntött először a nőkre is kiterjedő általános szavazójog bevezetéséről. Míg Svájcban csak 1971-ben szerezték meg az egyenjogúságot a választásokon a nők. (Dirner, 1910) Magyarországon az 1848. évi V. törvénycikkben még ez szerepel: a hazaárulók, a csempészek, a gyújtogatók, a gyilkosok és a nők nem kaphatnak választójogot, erre 1919-ig várniuk kellett. (Simándi, 2009) Elengedhetetlen volt az azonos jogok biztosításához, hogy a nők is tanulhassanak, érettségi vizsgát tehessenek. Veres Pálné kezdeményezésére 150 éve indult az első magyar nőképző iskola. „Sorakozzunk ama zászló alá, mely a nőnek a komoly tudományok előcsarnokába való bevezetését célozza!” (Rácz, 2017, 5.) A századfordulótól jelentősen megváltozott a nők helyzete és megítélése a társadalomban. Az átalakulás egyik mérföldköve Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1895. december 19-én kelt leirata. Ezzel a nők számára lehetővé vált, hogy bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályákra kerüljenek. Felhasznált irodalom Dirner Gusztáv (1910): A női választójogról. Budapest, Franklin Társulat Gráberné Bősze Klára (2017): Nőnevelő intézmények a 19. század végétől a 20. század végéig. A Wlassics Kollégium. In: Könyv és Nevelés, 2. sz., 98-107. p. Paczolay Péter (1997): A legfőbb hatalom eredete. Újkori államelméletek. In: Rubicon, 8. sz., 25-29. p. Rácz Gizella (2017): Veresné a legmenőbb magyar nő. In: Méhésznők Lapja, 2. sz., 5. p. Simándi Irén (2009): A nők parlamenti választójogának története Magyarországon, 1919–1945. In: Rubicon, 4. sz., http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_nok_parlament (2019.01.27.) Ssz. Ellenőrzési szempont Probléma 1. Minden adat forrással alátámasztott? 2. A források mindenhol a célnak megfelelőek? 3. Formailag pontosak-e a szöveg közbeni hivatkozások? b) Milyen típusú kézikönyvben néznéd meg, hogy Kertész Erzsébetnek vannak-e más nőket, női jogokat érintő művei?
  Feladatlap   MegoldĂłkulcs